Az a csodálatos weathering – alapfogalmak

Ezen környezeti hatások megjelenítésére rengeteg lehetőségünk van. Több gyártó, több termékkel kényeztet minket. Egy dolgot azonban jobb, ha rögtön megjegyzünk. Attól, hogy ezeket a lötyiket használjuk, egycsapásra nem lesz kész a makett.

Nem győzöm hangsúlyozni elégszer, hogy több rétegből áll össze a végső kép, és ezeknek van egymásra gyakorolt hatása.

Már megismertük azt – ha még nem, akkor kattints ide – hogy már az alapozással lehet kezdeni a weathering-et. Egy idő után természetesen már tudni fogod, neked mi a kedvenc metódusod. Van, aki a szürke alapozás-előárnyékolás-fedőszín-fakítás kombót szereti. Van, aki a fekete alapozást-foltozást-fedőszín kombót szereti és még van legalább 5-8 egyéb technika. Minden makettező másra esküszik, és természetesen az övé a legjobb és a legprofibb.

Ők tévednek. A te munkád, a te metódusod, a te módszered a legjobb. Mert az a tied. Te raktad össze sok-sok anyagból amit eddig láttál, olvastál, tapasztaltál, vagy te találtad ki – persze aztán rájössz, hogy előtted már 30-an kitalálták. :D

Amit én most – és eddig mindig – leírok – egy nagyon alap dolog. Ezzel már el tudsz indulni, főleg ha végig követed a Tudástár írásait.

A koszolások – környezeti hatások megjelenítése nagy mumus. Lehet nagyon klasszul csinálni és lehet nagyon elrontani a makettet. Rengeteg türelem kell hozzá, sok-sok lépésből áll, nem árt előre tervezni, tudni mit szeretnél.

De nézzük a főbb alapfogalmakat, hogy később érthető legyen, miről beszélünk. Később kifejtem őket egyesével is. 

• alapszín; ez a maketted alap színe. Ez lehet egyszínű, vagy valamilyen terepminta. Ezt fested fel először.
• Színmoduláció – ez igazából egy teljesen külön téma. De még a festéshez tartozik. Majdnem olyan mint a fakítás, de ez nem az, az meg nem ez. Igazából erről szólt Az a csodálatos weathering - első rész. 
• szárazecsetelés – kb egyidős a makettezéssel, nagyszerű kopások megjelenítésére, élek kiemelésére.
• Fakítás: az alapszín szaturációjának megváltoztatása, utólag. Amikor a normál szín helyett, egy kifakult, napszítta, stb felületet készítünk el. És azért utólag, mert ugye, ezt lehet előárnyékolással is elkészíteni. Sok lehetőség van ennek megjelenítésére. Olajjal, akrillal, festékszóróval. 

A következő nagyobb csoport az úgynevezett bemosók (wash). Ezt azért nagyon sokan keverik ám. Az elkészült bemutató képeken a technikák igencsak eltúlozottak, csak szemléltetésre szolgálnak. Később mindegyik folyamatot végigvesszük. 

• Bemosás/ wash ; Ez is körülbelül egyidős a makettezéssel. Nagyon egyszerű technika, igazából szinte mindenki csinálja. De mert nagyon egyszerű, ezért elég gyorsan túl lehet tolni. A metódus arra szolgál, hogy kontrasztot adjon az egész makettnek. (bal odal)

• Tű bemosás/Pin wash – ez egy olyan metódus, amikor kis területen, kontroláltan, a kis mennyiségű festékkel dolgozunk. Repülőknél például a panelvonalak. (bal odali búvónyílás) 

• Filter; bár a legtöbb esetben ezt külön kezelik, én teljesen önkényesen belevettem ebbe a témakörbe, majd később megértitek. A filterek tevékenységét a következő képen tudom neked szemléltetni. Vegyél valami színes dolgot és egy napszemüveget a kezedbe – vagy valami színes átlátszó fóliát. Ahogy a színes tárgyadat a napszemüveg, vagy színes fólia előtt nézegeted észre veheted, hogy megváltozik egy kicsit (nagyon) a színe, a tónusa, stb. Na. Pont ezt csinálja a filter is. Összehozza, hasonló tónusúvá teszi a színeket egy kicsit, teltebbé varázsolja azokat. Főleg a több színű kamónál nagyon jó dolog, de ahogy azt a Hurricane-nél is mutattam, a fakítás után is segített. A homlokpáncél bal oldala. 

És a legújabb őrületeket (mint pl a shader - ami tulajdonképpen egy filter, csak mégsem) még nem is beszéltünk. Újabb és újabb csodákat hoznak létre a cégek. 

Hogy képletesen is elmagyarázzam a különbségeket. A filterrel a makett teljes felületén dolgozunk. A bemosással csak egyes nagyobb kiterjedésű területeken (pl harcjárműveknél a torony környéke, stb), míg a tűbemosással csak és kizárólag a részleteket emeljük ki.

Ezek után jönnek a különböző hatások/effektek. A külföldi irodalomban effect néven futnak, ha esetleg rájuk akarsz keresni.

• Megfolyások; legyen az rozsda, kosz, olaj stb, járműveinken ezek nyomot hagynak. Ezek „streaking” gyűjtőnévvel vannak ellátva. Ide tartozhat még az esős felület megjelenítése is.
• Lerakódások; kosz, rozsda, moha, etc

Jöjjenek a konkrét környezeti behatások.

• Por effektek; szerintem minden benne van a nevében. Itt elsősorban már pigmenteket használunk, de ide is vannak ilyen varázslós megoldások.

• Sár effektek; Ez is egyértelmű. Van nedves, száraz, felcsapódott, ami csak kell. Itt is lehet a pigmenteket együtt használni az egyéb lötyikkel.

Teljesen külön fejezetet érdemel a rozsda, hiszen az több technikának is lehet a keveréke. Igazából ott a színek kiválasztása a nagyon fontos. Szerintem.

Erről IS lesz külön cikk.

Ebbe a szegmensbe – környezeti hatások-behatások - tartozik a leverődés/chipping is. Erről már írtam korábban ismertetőt, szinte mindegyik technikát végig vettük. Itt és itt elolvashatod.

Most, hogy nagyjából az alapfogalmakat felsoroltam, jöjjön egy nagy levegő és beszéljünk egy kicsit a felhasznált anyagokról.

Rengeteg előre elkészített lötyi könnyíti meg a munkánkat manapság, de egészen a MIG-AMMO termékekig a fent felsorolt metódusokat megoldották művészolajjal, vagy enamel festékekkel.

Bizony. Igazából a festék, hígító aránya határozta meg, hogy most esetleg bemosást készítek, vagy filtert, vagy … A sarat készítették kávézaccból például, a havat pedig szódabikarbónából.

Ezek a nagy cégek által kitalált segédanyagok ettől függetlenül hatalmas segítséget jelentenek. Miguel is megmondta, hogy ezektől az anyagoktól nem leszel jobb makettező, csak gyorsabban készülsz el a maketteddel.

Illetve ami nagyon nagy segítség, hogy a színeket, árnyalatokat nem kell saját magadnak kevergetni, hiszen ezt megteszik helyetted a cégek.

Viszont az ezekhez használt hígítók némely esetben sajnos annyira agresszívek, hogy ha nem fested, lakkozod a makettet bizony „megeheti” a műanyagot. Ahogy ez elég sűrűn előfordul a Bandai cég makettjeinél.

De akkor mi a megoldás, ha ilyen műanyagot közvetlenül akarunk koszolni? Egyrészt ne koszold közvetlenül, de ha mégis, akkor;

A megoldás az akril anyagok használata. Nagyjából minden technikát meg lehet csinálni akrillal, amit az olajjal is. Vannak bizonyos technikák, amelyet nem érdemes akrillal megpróbálni, mert egészen egyszerűen más a pigmentszerkezet, más a száradási idő.

De akkor melyiket használjam?

Hát ez egy nagyon jó kérdés.

De nézzük az előnyöket, hátrányokat;

Olaj, enamel;

Előny; Lassan szárad. De olyan lassan, hogy néha napok is eltelhetnek a teljes száradással. Éppen ezért aránylag könnyen korrigálható, lehet vele játszani, itt letörölni, ott felvinni, stb.

Hátrány; Lassan szárad. A hozzájuk való hígító és maguk a lötyik is lehetnek irritálók, főleg szagban. 

Akril;

Előnye; gyorsan szárad, tényleg nagyon gyorsan lehet vele dolgozni. Szagtalan, nem irritál, elég a víz hozzá, nem kellenek speciális kemikáliák, stb.

Hátránya; gyorsan szárad. Csak kis részeken tudsz dolgozni vele egyszerre. Nem annyira hibatűrő mint az olaj/enamel.

Szokás szerint megint jól megkavartam mindent, aztán elmagyaráztam, aztán megint nem érteni belőle semmit.

Ezért úgy döntöttem, hogy minden folyamatot megmutatok nektek videón is, de az majd csak a következő alkalomtól lesz.

Addig is, kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.