Fessünk! De mivel? És egy kis tanmese a makettezésről

Fontos megjegyezni, hogy ez az írás most nem arról fog szólni, HOGYAN fess ecsettel vagy szórópisztollyal. Egészen egyszerűen lehetőségeket szedünk össze nektek. Aztán majd kifejtjük mindegyiket.

Mindazonáltal egy kis tanmese is rejtőzik a szövegben.  

Szóval, megvan milyen makettet szeretnél, megvannak a szerszámok, tudod, hogyan kell elkezdeni a makettet építeni, ragasztani, tömíteni … aztán jón a nagy kérdés;

Hogyan fessem le?

A kérdés teljesen jogos. Bár a pontos, élethű és szép építés nagyon fontos egy makettnél – főleg ha versenyre szeretnéd elvinni – de azért a makettezés sava-borsát mégiscsak a festés, illetve a későbbiekben a környezeti hatások (weathering) adják meg.

És itt kerülnek a makettelős kispajtások először nagy dilemmába. Mivel kezdjem el a festést? Ecsettel? Szórópisztollyal? Általában ezzel a kettővel fut össze az ember elsőre, de ugye még itt vannak a spray formában létező festékek is.

Nagyon fontos, hogy megértsük; a makettezéshez készített festékek különlegesek. Bizonyos esetekben ki lehet váltani más festékekkel, de alapvetően a nagy áruház láncok, barkácsboltok mélyén megbújó festékek nem alkalmasak arra, hogy szépen, vékonyan fessünk.

Úgyhogy maradunk a Modellfutár kínálatában megtalálható festékek mellett.

Ahogy a bevezetőkben írtam elsőként mindenki az ecsetes festésre gondol, hiszen ne kerteljünk, nyugodtan mondjuk ki; a szórópisztolyos megoldás elsőre riasztó lehet a nagyobb összegű beruházás miatt. Az ember ötször meggondolja, hogy adott esetben 50-100 ezer forintot kiadjon egy olyan hobbira, amelyet még csak most próbál felfedezni. Később, ha már rabul ejtett a dolog, kicsit könnyebben nyílik a pénztárca.

Úgyhogy elsőnek mindenki a legalapvetőbb megoldást próbálja ki, mégpedig az ecsetes festést. Vagy csak próbálná ki, mert ugye nem biztos magában, nem biztos a festékekben (mondjuk erre már biztosítottunk nektek megoldást, amikor bemutattuk a festékeket).

Az ecsetes festést a legtöbbünk nagyon gyorsan megunja. Illetve rájön arra, hogy van szebb és jobb eredményt biztosító lehetőség. Ez mondjuk nem pontosan így van, mert ecsettel is lehet nagyon szépen festeni. Az egy dolog, hogy nekem például csak elfogadható szinten megy, de én nem is fektettem bele annyi energiát. Nem foglalkoztam annyit a témával, igen hamar vettem magamnak kompresszort meg festékszóró stukkert. Mert szép eredményt szerettem volna, gyorsan.   

És erre a gyorsan-most-akarom helyzetre érzett rá nagyon jól MiG Jimenez, amikor előjött az AMMO termékcsaláddal. Könnyű – nek tűnő – gyors módszer a makettek szépen történő elkészítésére.

Mondjuk ez egy picit csalóka dolog, mert attól hogy adott esetben megvásárlod az AMMO termékeket, nem leszel jobb makettező. Semmivel. Hacsak nem gyakorolsz és nem érted meg a dolgok miértjét. A gyakorlást nem tudjuk helyetted megcsinálni, de a „hogyant” és a „miértet” itt a tudástárban már pedzegetjük egy ideje. De ezt Miguel is megmondta. A termékei „Csak” abban segítenek, hogy gyorsabban és szebben készüljenek el a makettek.

Igazából türelmetlenek vagyunk. Igen. Minél hamarabb akarunk, minél szebb eredmény elérni. Ez a világ már csak ilyen instant. Azonnali. Ha nincs meg most, rögtön, azonnal, akkor hajlamosak vagyunk az egészet elhessegetni magunktól. Kinek van erre ideje, mikor a munka, a határidők, a bevásárlás, a család, a tető, a terasz, stb …

De ez csak önbecsapás. Félünk a kudarctól. Hogy nem sikerül. Hiszen, mikor kinyitod a közösségi oldalakat, dőlnek rád a szebbnél szebb makettek. Te – aki nagy valószínűséggel az általános iskolában festettél utoljára bármit is – szembe találod magad a nagynevű makettezők gyönyörű munkáival és úgy vagy vele, hogy neked ez sosem fog sikerülni. Így félsz nekiállni.

Következzen egy igazi tanmese, amely velem történt – történik meg.

Hatalmas lelkesedéssel elkészítettem életem első olyan makettjét – igazából az „újrakezdés utáni” második makett volt, amelyet elvittem egy versenyre. Ez 2016-ban volt. Nagyon izgultam. Sokat olvastam, sokat nézelődtem. Mindent úgy próbáltam csinálni, ahogy az le volt írva. Nem tartom magam buta gyereknek, úgy gondoltam, áááá én tudom miről van szó. (spoiler; nem, nem tudtam)
A kategóriában amiben indultam, más nem indult abban az évben. Hát mondom, azért valami csillogót csak hozzám vágnak. Legalább egy bronzot … vagy valami. Aztán semmi. Eredményhirdetéskor közölték, hogy a kategóriámban nem volt értékelhető munka.

Mit ne mondjak, egy világ omlott össze bennem. Aztán az egyik fórumon – mivel ismertem a zsűri tagot – megkérdeztem, mi volt a gond. Elmondta, hogy azon kívül, hogy minden technikát csak „félig” csináltam meg, azon kívül látszik, hogy az első makettjeim egyike.

No hát rendesen magamba roskadtam, de aztán megnyugtattak, hogy bár az irány nagyon jó, de egy makettel nem csinálsz csodát, főleg nem a szolnoki versenyen. És itt ez a lényeg. Hogy egy makett nem makett. El kell készítened tíz-húsz, akármennyi makettet, mire a megfelelő sorrendek, mozdulatok, metódusok kifinomodnak. Megtanulod használni adott esetben az ecsetet, a szórópisztolyt, megtanulsz lakkozni, megtanulod mi az a bemosás, stb.

Természetesen ezt lehet gyakorolni nem csak maketten, de azért valljuk be, az igazi feeling amikor elkészül a makett és nem csak egy műanyag lapot adjusztálsz egy hétig.

A dolgok másik része, amikor kudarc ér. Bárhogy próbálkozol nem sikerül az, amit elterveztél. Sehogy sem. Hiába „gyakorlod ki” a mozdulatokat, a metódust, amikor nekiállsz egy makettnek, nem sikerül. És jön a menten-megőrülök érzés. Amikor legszívesebben a kukába vágnád az egészet, vagy kalapáccsal döngölnéd apró darabokra.

És megint előjön az, hogy félni fogsz. Félni fogsz nekiállni. Mert tejóég-mitörténik-ha-nem-sikerül? Egyébként semmi. Max elkönyveled, hogy „kidobtál” X ezer forintot a makettre.

De jön ez a bénító, taszító félelem. Velem is megesett párszor, sőt most is ebben a periódusban vagyok. Igaz ezek mellé még jött egy nagy adag egyéb, súlyos  – elsősorban személyes – probléma, így a kettőnek az összhatása az elmúlt években történő makettezésemre erősen kihatott. Volt, hogy hónapokig nem ültem le az asztalhoz. Jött az a bénító érzés, hogy de ha leülök, akkor elrontom. Igen. Ez benne van a pakliban.

Erre az volt a megoldásom, hogy mindenféle „szemetet” kezdtem el ragasztgatni, festegetni. Ezeket nem is mutattam meg senkinek. Minek? De nem is tudom hány ilyen szemét után elkezdtem élvezni, hogy csinálom. Most már – egyéb elfoglaltságaimtól függően – nagyságrendekkel többet makettezem mint mondjuk egy éve. Vagy két éve.

És most már nem félek leülni az asztalhoz. Bár a kényes részeket általában előtte még valami szemeten (itt elsősorban tusfürdős falkonokra kell gondolni, meg ilyenekre) legyakorlom.

Ennek az egésznek a lényege. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Még annál is többet. Igen, tudom, hogy a festék, hígító pénzbe kerül. De amikor veszel egy többezer forintos makettet és nekiállsz, majd a végén a festéssel elrontod, az szerintem sokkal többe kerül, mint maga a festék és a hígító.

Minél többet gyakorolsz, annál egyszerűbben megy. Ez egy ősi kínai bölcsesség. A gyakorláshoz viszont rengeteg türelem kell.

Meg kell tanulni azt, hogy nem tudsz kapkodni. Vannak olyan tényezők, amiket nem tudsz – vagy csak minimálisan – befolyásolni. Mint például a száradási idő. A festékek kompatibilitása, stb.

Türelmesnek kell lenned. Meg kell értened az alapokat.

Sajnos nagyon keveseknek adatott meg, hogy elsőre egy jó makettet hozzanak össze. De az nem baj. A tanulás, a tapasztalás – amelyben az írásaink folyamatosan segítenek nektek – pontosan ugyanolyan része a makettezésnek, mint mondjuk a csiszolás, vagy az alapozás.

De térjünk vissza, milyen festési lehetőségeid vannak, hiszen elkészült a makett, és muszáj valahogy lefesteni azt. Mégsem költ az ember soktízezret így elsőre, szórópisztolyra, legyen ecsetes festés.

És szépen berendeled a festékeket. Persze előtte körbe nézel a közösségi médiában, sőt ha bátor vagy, akkor még egy kérdést is felteszel, hogy akkor most melyik. És onnantól mindenki mondja a sajátját. Ember legyen a talpán, aki ki tudja hámozni a lényeget.

Igazából ezért is jött létre ez a tudástár, hogy neked kényelmesen – azonnal – meglegyenek a válaszok a kérdésidre. Na jó a legtöbbjére.

Fontos megemlíteni azt is, - bár már volt erről szó – hogy nincs olyan festék, amely egyből, rögtön szép felület ad, csak kettőt simítasz az ecsettel. A titka ezeknek, hogy vékonyan kell festeni. Azt meg úgy tudod elérni, hogy ha hígítod a festéket.

Tehát az ecsetes festéshez szükséges dolgok;

1; Ecset – ezekből is annyi fajta van, mint csillag az égen. Más kell az akrilhoz, más az enamel festékhez. De erről majd lesz külön írás.

2; Festék – olyan festék, amely alkalmas az ecsetes festésre. Vannak olyan makettfestékek, amelyekkel bár lehetséges festeni ecsettel, de kínszenvedés. De erről itt megtalálsz minden információt.

3; A kiválasztott festékhez való hígító. Ha esetleg a közösségi médiában is tájékozódtál már, akkor tudod, hogy mindenki másra esküszik, mindenki elmondja a tutit, hogy melyik anyaggal lehet helyettesíteni a gyári hígítót. Mindazonáltal én abban hiszek, hogy a gyártó jó hígítót készít a festékhez, amely minden körülmények között működik. Én mindig azt javaslom, hogy vásároljatok gyári higítót. Mert az biztos működik. Ha már mennek a dolgok mint a karikacsapás, akkor lehet varázsolni.

4; Festékpaletták, festékkeverők. Ugye nem kell részletezni?

Szükséged lehet még esetleg ecsetápoló szerre (erre majd még kitérek).

Az ecsetes festés után, pontosabban vele párhuzamban jön a szóró palackos festés. Hiszen a nagy felületeket el tudjuk készíteni szóró palackkal, az apróságokat meg ecsettel. Ez már azért egy kicsit több rétegű tudást kíván az embertől, de ugye itt van nekünk a tudástár. Amiben lesz olyan makett bemutatva – az első lépésektől az utolsóig – amely ilyen technikával készül majd.

A szóró palackkal történő festésnek egy hátránya van. Nagy teret kíván és az sem baj, ha nem a szobán belül fújsz. Jó, ez két hátrány. Cserébe nagyobb egybefüggő színeket szép vékonyan tudsz felhordani. Kicsit gazdaságtalan, de hát valahol el kell kezdeni.

A végső megoldást pedig az airbrush – festékszóró pisztoly jelenti. Bárki, bármit mond ez az az út amire rá kell lépni, ha az ember szeretne szép maketteket elkészíteni. Párszor már említettük, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy a makett festékek legtöbbje a szórópisztolyos használatra lett optimalizálva, fejlesztve. Egyészen egyszerűen nem lehet versenyezni azzal a finomsággal, amelyel egy szórópisztoly rendelkezik. Igen, lehet nagyon klasszul festeni az ecsettel. Igazi mágusokat ismerek. Igen, a szóró palack is jó egynek. Ettől függetlenül az airbrush az, ami a legszebb eredményt adja.

Természetesen itt is igaz, amit fentebb írtam, hogy gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Meg kell tanulni kezelni a szórópisztolyt. Hol van a fogáspontja, milyen nehéz, hogy tudod mozgatni, kispötty, nagypötty, egyenes vonalat hogy fújsz. És igen. Itt is el kell fújkálni jópár tégely festéket, mire minden összeáll.

A későbbiekben kifejtjük mindegyik módszert. Reméljük sikerül egy kis lökést adni és a bizonytalanság fekete felhőit, ha nem is sikerült teljesen elűzni, azért nagymértékben fehéredtek.

Szóval makettezésre – és festésre fel!

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.