Az airbrush, festékszóró, légecset

A feljegyzések szerint, az első maihoz hasonló festékszórót 1876 ban készítette el Francis Edgar Stanley – kapaszkodjatok meg – fotóretusáláshoz! Bizony. Az airbrush megalkotásakor FE sikeres portréfotósnak számított és már akkor is volt igény az „utómunkára” így, hogy megkönnyítse a dolgát, megkreálta a festékszórót. Bár más források szerint a rajzait védő rétegek felfújásához használta inkább. Mindegy is. Az úriember ikertestvérével együtt egyébként elég sok mindent feltalált, azonban számunkra most az airbrush az, ami fontos.

Kép: http://www.stanleymotorcarriage.com/    / USA szabadalmi hivatal 

Hosszú út állt tehát a festékszóró előtt, mire ma a kezünkbe vehetünk egyet-egyet a makettjeink elkészítésekor. Pedig, a mai kioldó billentyűs verzió (ne haragudjatok, 35 év lőtéri tapasztalattal egészen egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy „ravasz”) már 1892-ben megjelentek. Megvolt akkor bennük minden, ami a mai modern airbruh-okban. Kioldó billentyű, dűzni, tű, belső keverés, double action.

Ha az előző bejegyzés utolsó mondatát nem értetted, nem baj, szépen végig veszünk mindent ebben és a következő írásban. 

 
Harder and Steenbeck Infinity Cr Plus Two in one

Ha egy kicsit száraznak érzed az anyagot, bocsánatot kérek előre is, de úgy gondolom, hogy fontos megértenünk, hogyan működik az airbrush. Több okból is. Így megérted hogyan lehet optimálisan kihasználni a szerszámot és adott esetben a hibaelhárítás is könnyebben fog menni, hiszen tudni fogod mi az alapvető rendszere az eszköznek.

És hogy miért szerszámként emlegetem? Mert az. Nem varázseszköz, nem is valami UFO-k által létrehozott dolog, egészen egyszerűen egy eszköz, egy szerszám. Így a következő ökölszabály is érthető lesz. Ha nem gyakorolsz, akkor nem fogod tudni használni rendesen a szórópisztolyt. Bizony. Gondolj bele, amikor előszőr fogtál a kezedbe kalapácsot. Tudtad, hogy ütni kell vele, de ahhoz, hogy magabiztosan beverd a szöget, jó párszor használni kellett azt, mielőtt minden ment flottul, anélkül, hogy a kezedet szétverted volna.

Az airbrushal történő gyakorláshoz is kaptok majd egy kis segítséget a következő cikkben.   

Ahhoz, hogy megértsük a szórópisztoly működését, először is meg kell értenünk a működési elveket. Jelenleg kétfajta szórópisztoly a legelterjedtebb. Bár ez így nem igaz, hiszen a mostani modern szórópisztolyok, szinte kivétel nélkül a double action kategóriába esnek. De vannak még más szereplők is.

Single Action (SAA) airbrush; a kioldó billentyű lenyomásával EGY (single) művelet (action) történik. Mégpedig a levegő és a festék egyszerre indul el a szórófej (nozzle) irányába. Ez általában annyi, hogy vagy csak lenyomod a billentyűt, vagy elkezded hátrafele húzni azt. Szigorúan – elméletileg – csak a levegő mennyisége szabályozható, a festéké nem.

Double Action (DAA) airbrush; a kioldó billentyű KÉT (double) műveletet (action) szabályoz. Az egyik mozzanat a billentyű lenyomása. Ezzel elindul a levegő áramlása a szelep (valve) felől, majd a billentyű hátra húzásakor a tű (needle) is hátrafele mozdul és utat enged a tartályban (cap) lévő festéknek. Így kellő gyakorlással kontrolálni tudod mind a festék (mennyire húzod hátra a billentyűt), mind a levegő mennyiségét (mennyire nyomod le a billentyűt).

Ahogy látjátok a DAA szórópisztolyok sokkal finomabb munkára alkalmasak.

(Kiegészítés: Azért DAA (double action airbrush) a jelölés, mert ha csak a DA (double action) jelölést használom, akkor összekeverhető egyes kézi lőfegyverek működési elvével. Ugyan ez vonatkozik a SAA jelölésre is.)

Vannak bizonyos modellek – mint az általam is kedvelt Hansa 381 amely ilyen köztes modell. Controlled Double Function – nak hívják. Ilyenkor nem a sztenderd DAA rendszer van benne – tehát lenyomod, jön a levegő, húzod, jön a festék – hanem itt a billentyű hátra húzásával szabályozod a levegőt ÉS a festéket. Ahogy elindul hátra a billentyű, elindul a levegő, majd ahogy jön hátra a billentyű, elindul a festék is. Nem rossz rendszer, én szeretem. Amikor csak egy színt kell használni és aránylag nagy felületen, pontjó. Pl alapozáskor, lakkozáskor. De erről majd később.

Megkülönböztethető tulajdonság még – akár a SAA vagy DAA eszközöknél, hogy felső, vagy alsó, vagy oldalsó festék tartályos kivitel. Igazából mostanában szinte már csak felső tartályos festékszórók azok, amelyekkel a makettezők szívesen dolgoznak.

Természetesen itt nem ér véget a megkülönböztetés, mert vannak olyan rendszerek, amelyek felső kioldóval rendelkeznek, olyanok is, amelyek alsó kioldóval (mint a fegyvereknél az elsütő billentyű – oké, oké, az angol terminológiában minden trigger – azaz ravasz, vagy elsütő szerkezet), de ez már tényleg csak hab a tortán. Kinek mi áll kézre.

Egy kis illúziórombolás. Az airbrush-okat NEM a makettezőknek készítették. Rajz- és festőművészek, grafikusok, dekoratőrök az elsődleges felhasználói a történetnek. Az egy másik dolog, hogy nekünk makettezőknek is tökéletes. Persze ehhez az is kellett, hogy a „kifejezetten a makettezőknek” festéket gyártó cégek felismerjék ezt, és elkezdjenek kifejezetten olyan festékeket gyártani, amelyek ELSŐSORBAN airburhoz valók. Hiszen a festékszórók – főleg az ilyen kisméretű, precíziós eszközök – korlátozottan képesek a festéket kezelni. Minél nagyobb a pigment mérete, annál nagyobb tű és teljesítmény kell, ahhoz, hogy a festék úgy viselkedjen, ahogy kell. Itt van pár bonyolult fizikai képlet, amellyel meg lehet határozni a nyomás és áramlás fizikáját, de ezzel nem untatlak benneteket. És akkor most már megérthetjük, hogy miért csak az elmúlt egy-két évtizedben terjedt el a makettezők körében az airbrush. Hiszen addig nem nagyon volt „kompatibilis” festék hozzájuk.

A következőkben megnézzük, hogy épül fel egy légecset. Egy általános példa. Természetesen a kialakításban lehetnek eltérések, de a funkciókban már kevésbé.

 Forrás: iwata-airbrush.com

Sok magyarázat nem kell hozzá, igaz?

Most megnézzük szétbontva is. Ez egy alap bontás. Természetesen jobban is szét lehet szedni, azt majd egy későbbi posztban megmutatjuk, de akkor már sanszos, hogy valami problémával állunk szemben. Ennél jobban nem kell szétszedni egy alapos pucoláshoz.

 Forrás: iwata-airbrush.com

A magyar kifejezések, kb önkényesen vannak fordítva. A legtöbb ember az angol megfelelőjét használja az alkatrészeknek. Tehát segítségként egy kis angol-magyar szótár

Needle cap – tűvédő
Nozzle cap – Fúvóka sapka / fúvóka védő
Head / head cap – Fej
Nozzle – fúvóka (viccesen nóziként is hivatkoznak rá) dűzni
Cup – Tartály
Lid – Tartály kupak / fedő
Trigger / main lever – Kioldó billentyű (ravasz) / kar = fő kar  

…. ehhhh …. Tudjátok, mi a ravasz? A róka, az. Ehhez egy vicces sztorit mesélek. Nagy lövészetre készültünk. A teljes állomány lőtt akkor, minden létező eszközzel. A felkészítésen a főtiszteknek is kötelező volt jelen lenni és mivel akkoriban én voltam az egyetlen „dedikált” lőkiképző, nekem kellett tartani a felkészítést. Ismertettem a feladatot, a metódust, stb stb. Az egyik nagyon okos őrnagy, úgy döntött, rövidre zárja az előadást. És feltette az ultimate kérdést;
- És Jani, mikor húzhatom meg a ravaszt?
- Őrnagy úr, bármikor, amikor utoléred az erdőben, de vigyázz, mert karmol és harap és még veszettséget is lehet kapni tőle.
Oltári röhögés, szegényem nem kicsit volt vörös, de a végére ő is röhögött.

Na de ne komolytalankodjunk kérem. 

Needle Chucking Guide – Tűvezető / tűház
Needle Spring – Tű rugó / helyretoló rugó
Spring guide – Rugó vezető
Niddle chucking nut – Tű befogó / Tű rögzítő
Needle – Tű
Handle – Fogantyú / markolat / nyél

Ha ti másképp tudjátok, vagy vannak pontos megfogalmazásotok, ne tartsátok magatokba. Küldjétek el nekünk és kijavítjuk.

A következő írásbán végig vesszük a működést, valamint mutatok szétszedést, tisztítást és pár gyakorló feladatot. 

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.