Lakkozzunk. De mivel, mit, miért

Bocsánat, kicsit száraz az anyag, képeken nagyon nehéz szemléltetni, így egy kicsit kénytelen vagytok olvasni. 

De mi is a lakk? Egykor, egy kelet-ázsiai növény sűrű nedvéből készült máz volt, amely arra hivatott, hogy az alatta lévő felületet megvédje. Bár az elmúlt sok-száz-ezer év alatt a „feladata” nem változott meg, azóta azonban már nem csak e növényből készülnek lakkok és rengeteg fél-fajta van már. 

És hát a makettezésben is pontosan ezt a feladatot tölti be. Megóvja a már elkészült felületet, a későbbi behatásoktól, legyenek azok enyhe fizikai, vagy kémiai behatások, illetve a makett „fényét” is beállíthatjuk vele.

Azonban a makettezéssel most ismerkedő kispajtások sokszor elvesznek ebben a kérdésben, mert az egyik lakkoz, a másik nem, az egyik csak fényeset fúj, a másik mattot, a harmadik selyem fényűt, egyszer lakkozik, sokszor lakkozik felváltva fújja/festi a lakkot …

Jogosan merül fel a kérdés, vajon tényleg ennyire bonyolult a dolog?

Igen is meg nem is.

De hogy kerek képet kapjunk, először nézzük meg milyen fajta lakkokat alkalmazhatunk. Egyrészt megkülönböztetjük őket a fényük alapján, mint

• fényes lakk
• félfényes/selyem lakk
• matt lakk
• ultra matt lakk (ez most a legújabb hóbort)

Másrészt meg tudjuk különböztetni őket, ahogy a festékeket is. Mindegyik festékcsaládnak megvan a maga lakkja is, amely vele azonos hordozó (kötőanyag, oldószer, egyéb adalékok) anyagot tartalmaz.

Ezek később nagyon fontos tulajdonságok lesznek.

De nézzük először a fényük alapján mi a különbség.

A lakkok (és egyébként a festékek is) attól függően milyen mikroszkopikus felülettel rendelkeznek kiszáradás után, befolyásolják a visszavert fény mennyiségét.

A látásunk, ugyanis a visszavert fényen és annak intenzitásán alapul. Roppant érdekes tudomány ez, csak mondom. Most nem megyünk bele a biológia-fizika-kémia szakkörbe, akinek van kedve, az utánanézhet, a csapoknak, hullámhosszoknak, spektrumoknak (egyébként rengeteget segít a festékek tulajdonságainak megértésében, az árnyékolásban, stb)

Kicsit móriczkás rajzzal elmagyarázom azért a dolgot, mert tényleg szeretnénk, ha megértenétek a dolgok miértjét is egy kicsit.

A lakk felületek a mikroszkóp alatt kb így néznek ki;

Ennek tudatában, kijelenthetjük, hogy a fényes felületről, amelynek mikroszkopikus felülete majdnem teljesen sík, sokkal több fény verődik vissza, mint a matt felületről, amely úgy néz ki, mint a Himalája hegység.

Ugyan ezek a felületi tulajdonságok meghatározzák nekünk, hogy mire is tudjuk használni a lakkokat.

Nézzük tehát a lehetséges felhasználási területeket, módokat, illetve hogy mikor érdemes használni.

Minden egyes lakk, ahogy már fentebb is említettük, leginkább arra hívatott, hogy az alatta lévő felületet megóvja. Tehát mindegy milyen lakkot használunk ez az elsődleges funkció.

A másodlagos funkciók már egy kicsit szerteágaznak és nem mindegy mikor melyiket használjuk.

Ökölszabály; Fényes lakkra bármilyen lakkot felhordhatunk, a felhordott lakk fényvisszaverő tulajdonsága nem változik meg. Tehát ha fényes lakkra mattot fújunk, akkor az matt marad, ha félfényest/selyemfényűt, akkor olyan marad.

Azonban, ha matt, félfényes/selyem lakkra hordunk fel fényes lakkot, akkor az NEM LESZ FÉNYES.

Hogy miért? Nagyon egyszerű. Nézzétek meg a fenti ábrát és a hozzá kapcsolt magyarázatot. Ha egy matt felületre (amely úgy néz ki, mint a Himalája) hordunk fel fényes lakkot, akkor a fényes lakknak hiába „lapos” a felülete, az meg fog ülni a kis völgyekben, tehát nem fogja „kiadni”. Azzal, hogy feltölti a kis völgyeket, a saját egyenletességével, azonnal el is veszíti ezt a nagyon fontos tulajdonságát.

Érzem én, hogy ez most nem megy át, ezért megpróbálom kicsit szemléletesebb módon elmagyarázni. Abszolút nem a ti hibátok, én vagyok egy kicsit lelkesebb az átlagnál, ha magyarázni kell. 

A matt lakk esetünkben egy csomó nagyobb kavics. Ezzel tudom leginkább szemléltetni a matt lakk mikroszkopikus felületének egyenletlenségét.

A fényes lakk pedig sima, tengerparti homok. Ezzel tudom leginkább szemléltetni a fényes lakk mikroszkopikus felületének simaságát.

Megvan a kép? Ok.

Ha a homokra teszed a kavicsokat, akkor kiadják a kavicsok a formájukat, igazából a homok nem fog többet látszani, a kavicsok uralják a felületet.

Azonban ha a kavicsokra (matt lakk) ráöntöd a homokot, akkor az bele fog folyni minden egyes kis résbe, zugba, görbületbe. Így a kavicsok is elvesztik a formájukat, de a homok felülete sem lesz szép sima és egységes.  

Természetesen sok homokkal be lehet fedni a kavicsokat – és valószínűleg igaz a lakkokkal is, de bevallom férfiasan, sosem próbáltam még ki. Nem volt értelme.

És ez nagyon-nagyon fontos SZABÁLY, amely meghatározza a felhasznált lakkok sorrendjét. Természetesen ezt a szabályt is meg lehet kerülni, ki lehet játszani, de ahhoz kell egy kis tapasztalat, amelyet csak akkor tudtok megszerezni, ha sokat dolgoztok ezekkel az anyagokkal.

Tehát a fényes lakkot elsősorban úgynevezett köztes lakknak használjuk. Vannak olyan makettek, amelyeknek a végső záró lakkja is lehet (autók, motorok, kamionok, utasszállító gépek).

Mire jó a köztes lakk, miért kellhet?

A mire jó kérdést már párszor elmondtam; védi a már elkészült felületet.

Miért kellhet? Azért, hogy megvédjük a már elkészült réteget. Jó, nem szórakozok veletek, inkább hozok egy szemléletes példát, amelyet egy nagynevű makettépítőtől láttam. Mivel a fotók az övéi, így most el kell képzelnetek, mert az engedélye nélkül nem fogom felhasználni azokat.

Építünk egy Második Világháborús amerikai Haditengerészeti vadászgépet. Mondjuk egy Corsairt. Azért pont ezt, mert a csóka ezt építette, na.

Azt tudni kell a Corsair-ről, hogy alumínium a törzs anyaga. Erre az ámerikás szabvány szerint, egy korrózió gátló (hehe) bevonatot visznek fel, amely az esetek 90%-ban Zinc Chromat.

Erre az egészre kerül  fel az „álcafesték”.

Namost amerikai barátaink mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy a Csendes Óceán sós, párás levegője, kb mindent megesz, még a korrózió gátló bevonatot is. Bár igaz, nem sok helyen. Leginkább ott, ahol több fizikai behatás éri. Tehát Corsair-ünk úgy kopik, hogy először a kék festék jön le és kilátszik a Zinc Chromat, majd az is megkopik és kilátszik a tiszta alumínium törzs.

Pár originál fotó a kopott, retkes Corsair-ekről, ahol a fentebb említettek is látszanak. 

Emberünk ezt a következő sorrenddel érte el;

Alapozó
alumínium szín (itt most mindegy volt az alapozó színe, egyébként fém festékeknél nem mindegy, de erről majd később)
FÉNYES LAKK

Arra chipping folyadék, a megfelelő helyekre.

Zinc Chromat festék

koptatás chipping folyadék segítségével

FÉNYES LAKK

Megint chipping folyadék

Kék festék

koptatás a chipping folyadék segítségével

FÉNYES LAKK

Olajos technikával fakítás

FÉNYES LAKK

Matricázás, ecsettel koptatás

FÉNYES LAKK (itt a matricák miatt kell, majd később leírjuk ezt is)

És mind ezek után jött a matt lakk, majd az olajjal történő weathering (kosz, kipufogó korom, stb) technikák. Erről is lesz később szó.

Tehát gyönyörűen lejön, hogy a fényes lakkal lezárta a már elkészült rétegeket. Igaz ez 1:32 méretarányban volt, de a lakkot is lehet vékonyan felhordani.

Ha engem kérdeztek egy kicsit overkill a dolog, de hát ugye, ahogy már kifejtettük ahány makettező, annyi szokás. A pali biztosra ment.

A fényes lakkot érdemes használni matricázás előtt is, hiszen az egyenes, sima felületen jobban lehet a matricát „szabályozni”, tologatni, stb. Matricázás után a fényes lakk segít eltüntetni a matricák hordozó filmjének „felesleges” részeit. És hogy miért tűnik el a látható hordozófilm? Csak gondoljunk vissza a kavicsra meg a homokra. A hordozó film egyenletlensége nem olyan vészes – csak mi látjuk annak.

És van még pár felhasználása a fényes lakknak, tehát mindig jó, ha van a makettezős sarokban, szobában, műhelyben fényes lakk.

Félfényes/Selyem lakk

Szinte mindent meg lehet vele csinálni, mint a fényes lakkal, bár nem érsz el olyan könnyen jó eredményeket. A pöttyözős-olajos-fakítós technikához már nem jó. De a későbbi koszolásokhoz (kipufogó, sár, stb) már használható.

Elsősorban a makett „fényének” a beállítására használják. Selymesebb, csillogóbb felületekhez jobban illik mint a matt lakk.

Személyes vélemény; a való életben matt lakk nem igazán van a járműveken. Kivétel egy-két nagyon drága gépjárművön a festés, de az is inkább fólia. Leginkább selyem, vagy fényes a végső kinézet. Nézz meg egy repülőt élőben. Csak menj ki a legközelebbi reptérre és nézd meg. Még ha kifakult is, akkor is csillog egy kicsit. Én körbetapperoltam egy Gripent. Nagyon nagy jóindulattal, maximum selyemfényű volt a festék, semmiképpen sem matt. Sőt, a mellette álló fekete Hawk konkrétan csilli-villi fényes felülettel rendelkezett.

Akkor miért használják a matt lakkot, mint végső lakkot?

Ez egy nagyon jó kérdés. A legtöbb esetben azzal magyarázzák, hogy a méretarány torzulás miatt, mattnak néz ki, ha messziről nézed. Én elhiszem nekik, mindenesetre fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban. Eddig, egyszer sem használtam még matt lakkot. De az én vagyok. Ha nektek az tetszik, akkor használjátok azt. Tény, hogy egy agyonkoptatott, koszolt jármű jobban mutat matt lakkal lekezelve, mint anélkül.

Matt lakk

Végső, záró lakk. Semmit nem tudsz megcsinálni rajta, mint a fényes lakkal, csak kínszenvedéssel. Viszont a koszolás, időjárási behatások elkészítésénél jól jön. A pigmentek – mind a festékben, mind pedig a dobozolt por alakú pigmentek – jobban tapadnak a felületen.

Nagyon fontos még!

A lakkok tulajdonságai – mint ahogy a festékek tulajdonságai – itt is befolyásolhatják a felhasználást.

Laquer típusú lakkal nem lehet lezárni másfajta festéket, mert megeszi, stb, stb stb, ahogy azt a fenti festékes inkompatibilitás táblázatban is leírtam.

DE! Itt még figyelni kell arra is, hogy milyen koszolós, koptatós matériát használunk a lakkozott felületen. Jellemzően ezek vagy olaj (Abteilung, művészolajok) vagy enamel alapú (AK, MIG) lötyik.

Ilyenkor NE HASZNÁLJUNK enamel alapú lakkot, hiszen a hígító, amivel az olajos, enameles termékeket visszamossuk, megoldhatja a lakkréteget. Ilyenkor valami akril lakkot (akár az alkoholos akril is) érdemes használni. (Gunze GX, Tamiya, AK, MIG, Vallejo)

De mi a helyzet, amikor akrillal akarunk ugyanilyen koszolós, koptatós mókát csinálni? Akkor használjunk enamel lakkot? Ha akarsz, nyugodtan – figyelembe véve az inkompatibilitást -, de felesleges. Az akrillal történő koszolási folyamatoknál, a lakk száradása után a víz nem oldja vissza a fizikailag és kémiailag is megkötött felületet. Sőt. Előfordult, hogy lakkot sem használtam. Na de akkor miért papolok itt ilyen hosszú cikkben a lakkozásról, ha egyszer nem is használok lakkot? A kérdés jogos, de alaptalan. AKRILLAL történő koszolásról beszélünk, ami egy igen faramuci dolog. Nem könnyű, ellenben látványos, gyors. De erről majd lesz egy külön cikk, ami kifejezetten csak akrillal történő weatheringet mutatja majd be.

Tessék, csak akrillal készült makett

Azért itt a végére jól összekavartam, nem? De. De ne aggódjatok. Nemsokára elmerülünk az különböző koszolási, fakítási technikákban és ott pontos receptet is kaptok, hogyan érdemes ezt csinálni.

Ja és még nem is beszéltünk a speciális lakkokról, mint a repesztő lakk, vagy a Gauzy, vagy a …. Na igen. Azok teljesen másképp használandók. De azok úgy is csak később jönnek a tudásfán.

Addig is, kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat. 

Borítókép: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/acsmesterseg-alkalmaz-atlatszo-csinald-magad-221027/