Köszöntünk webáruházunkban. Belépés, regisztráció és információ az oldal alján található.
Blog

A makett építés alapjai – szárazpróba, ragasztás

2022.03.26 18:31
A makett építés alapjai – szárazpróba, ragasztás

Tudjátok-e hogy hívják a vidám ragasztót? Nevet-GÉL … hahaha … Jó, ez egy kicsit erőltetett volt, de most megnézzük mi a helyzet a makettezéshez gyártott, ajánlott ragasztókkal.

Előre szólok, nagyon sok féle, fajta van. Ebben a cikkben megmutatjuk nektek, melyik ragasztó milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve szót ejtünk a szárazpróbáról is, amely fontos része az építésnek.

FIGYELMEZTETÉS! A RAGASZTÁS VESZÉLYES ÜZEM! JÓL SZELLŐZŐ HELYEN RAGASSZUNK, VALAMINT NAGYON FIGYELJÜNK ARRA, HOGY NE KENJÜK MAGUNKRA A RAGASZTÓT.

Még, ha ezek a modern ragasztók nem is olyan veszélyesek, mint a régiek. Kicsit száraz az anyag, de óriási segítség lehet. 

 

Azt ugye már megmutattuk milyen alapvető szerszámok kellhetnek a makettezéshez, illetve már az alkatrészeket is leválasztottuk, most már ragaszthatunk! Nem még nem.

Ragasztás előtt, mindig kötelező a szárazpróba.

De mi is ez a szárazpróba?

Nos ez egy hosszú, idegőrlő metódus, amellyel az alkatrészeket egymáshoz igazítjuk. Szárazon – tehát ragasztás nélkül – addig próbálgatjuk az alkatrészeket, a már összeragasztott részegységeket, ameddig el nem érjük a legjobb eredményt az alkatrészek, részegységek passzolásában. Ehhet türelem kell. Ezt nehezen lehet fényképekkel megmutatni, ezért körbe írjuk.

A leválasztott darabokat egymáshoz illeszted. nem jó. Miért nem jó? Ilyenkor sajnos neked kell kitalálni, mert erre általános szabály nincs. Legtöbbször nem távolítottad el rendesen az öntőcsonk darabját, vagy valamilyen sorja van még ott, esetleg maga a makett nem passzol. Az első pár problémára megoldás a csiszolás. De ezt is ésszel kell csinálni, mert ha nekiállsz csiszolni, gondolkodás nélkül, akkor előfordulhat, hogy a ragasztás végén mégiscsak lesz egy eltömítésre váró, folytonossági hiányosság, amelyet te okoztál. Tehát mindig csak egy kicsit csiszolunk, majd megint próbálunk egyet, majd megint csiszolunk, majd megint próbálunk … Mint említettem ez egy kicsit hosszabb folyamat.

A második esetben – amikor a makett maga nem „első osztályú” – sokat nem tehetünk. Ilyenkor nem is a ragasztás lesz a lényeg, hanem majd később a tömítés.

Na de elő a ragasztóval!

Mivel a Modellfutár kínálatában közel 50(!!!) féle ragasztót találunk, így most azokat vesszük előre, amelyeket a hobbival most ismerkedők részére ajánlunk. Később lesznek olyan cikkek, amelyek a makettépítési folyamatokat mutatják elejétől a végéig. Ott fogunk speciális ragasztókat is használni, amelyeket ott és akkor bemutatunk.

Az első gondolata mindenkinek, amikor ragasztani szeretne, hogy a bögrét is megragasztottam pillanatragasztóval, akkor az idei is jó. Nem jó. Illetve jó, de nem alap ragasztóként. Vannak olyan helyzetek, amikor a pillanatragasztó jó pajtás, de nem akkor amikor még csak ismerkedünk a makettezéssel.

Tehát, ha ránk hallgatsz, akkor kezdéskor nem pillanatragasztót használsz. Hanem akkor mit?

Nos, először nézzük meg egyáltalán milyen is az a makettragasztó, mitől más, mint a többi? Kérlek nézzétek el nekünk, hogy nem kémiai kifejezések tonnáival, valamint kötési típusokkal dobálódzunk, a táblázatokról nem is beszélve. Kicsit leegyszerűsítettük ezt a témát, különben még holnap is itt fogtok olvasni, arról, hogy …

Ezek a makettragasztók általában valamilyen polisztirol alapú kötőanyagok – ezért is van az írva az üvegre, tubusra, stb – hogy CEMENT és nem az, hogy GLUE.

 

A mi szempontunkból ez azért érdekes, mert a makettek alapanyaga – legtöbbször – polisztirol. A ragasztókban benne lévő oldószerek a legtöbb esetben molekulák szintjén megoldják a műanyagot és egy kémiai száradás folyamán a két felület egymásba olvad.

A száradási idejük a felvitt mennyiségtől és viszkozitásuktól (sűrűségüktől) függ. A nagyon „vékony” (thin) ragasztók pár perc alatt megszáradnak, míg a vastagabb, sűrűbb, gélszerű ragasztóknak akár több óra is kell. Tulajdonképpen összehegesztik a két felület, így egy erős kötés jön létre.

A kötés létrejötte után a műanyagnak kell még idő, mire teljesen megkeményedik, így itt is nagyon fontos a türelem. A "vastagabb" ragasztóknál 3-6 óra is beletelhet.

Fontos, hogy a száradás során levegő érje, így légmentesen lezárt dobozba rakni nem érdemes. Ugyanis akkor a ragasztó megeszi a műanyagot.

Ugyanígy igaz, hogy ha sokat viszünk fel a felületre. Képes száradás közben teljesen ellágyítani a műanyagot, mivel nagyrészét feloldja. Szóval kis mennyiségben használjuk őket, mindenféle képpen. Nagyon figyeljünk arra is, hogy ne folyjék meg, ne csöppenjen más felületekre, mert azokat is károsíthatja.

Viszkozitásuktól függően a következő típusú ragasztókat különböztetünk meg. És most mindegyik típushoz írunk egy-két példát is, hogy könnyebb legyen választani.  

 

"Vastag", tubusos ragasztó

Ez már nagyon nem kapható, hiszen sokkal modernebb változatok is vannak, de még előfordulnak, például amikor a makettünk mellé egy kis tubusban kapunk ragasztót. Ezek nagyon agresszívek, minimális mennyiséget kell használni belőlük. Roppant mérgezők és nagyon hosszú a száradási idejük.

 

Közepesen viszkózus ragasztók

Tulajdonképpen a legnépszerűbb ragasztófajták. Szinte mindenki ezekkel kezdi a makettezést.

Műanyag, vagy üveg tárolóban érkeznek és szinte mindegyikhez van valami applikátor. Legtöbb esetben egy tűszerű cső, vagy egy beépített ecset.

A víztől-sűrűbbtől a gél állagig változó lehet a „vastagságuk”. Nem annyira agresszívek, mint a teljesen gél állagú matériák, de ezekkel is csínyán kell bánni. Ha nagyon sokat viszünk fel, ugyanúgy megmarja a felületet.

A könnyű kezelhetőség és a se nem rövid, se nem hosszú száradási idő ideálissá teszi a hobbival most ismerkedők részére ezt a fajta ragasztót. Az aplikátorok segítségével könnyű felvinni és még időnk is marad az alkatrészek pozícionálására. Addig ameddig nem támad igény másfajta ragasztási módszerre, addig kiválóak.

Felhasználásuk: Általános. Adagolástól függően, nagyobb szerkezeti egységek összeragasztása, kisebb alkatrészek ragasztása.

A legjellemzőbb példák;

Revell makett ragasztó 

Előnye: Pontosan adagolható, lassabban száradó majdnem gél állagú.
Hátránya: A csőrben megülő ragasztó képes eldugítani a kivezető nyílást. Ennek elkerülése végett, egy vékony drótdarabot illesszünk a csőrbe.

Mr Cement

 

Tamiya Cement

Mr Cement Deluxe

Ezek mindhárman a víznél kicsit sűrűbb állagú, ecsetes aplikátorral ellátott ragasztók. Felhasználásuk egyszerű, a száradásuk lassabb.

 

Ultra vékony, vagy folyékony polisztirol ragasztók

Ezek viszkozitása víz-szerű, vagy a víznél kisebb viszkozitással rendelkeznek. Általában kis üvegcsében jönnek és szintén rendelkeznek aplikátorral.

Ezt a fajta ragasztót azoknak ajánljuk, akik nagyon precízen, gyorsan akarnak ragasztani. A száradási idejük gyors, nincs idő szöszmötölni. Itt nagyon fontos a megfelelően előkészített felület (szárazpróba, passzolás).

Használatuk mindenféle képpen megkövetel minimális rutint. Az „ultra thin”, vagy „thin” jelölés itt azt jelenti, hogy a viszkozitása alacsonyabb, mint a vízé. Tehát mindenhova IS azonnal befolyik. Ezt kapilláris ragasztásnak is hívják.

Felhasználásuk;

Általános. Pontos, precíz ragasztást igénylő felületekhez leginkább. Illetve van egyfajta ragasztási módszer, amelyhez nagyon jók. Ezt bemutatjuk majd.

Legjellemzőbb példák;

Tamiya Extra Thin – a víznél kisebb viszkozitású, mindenhova is befolyik. Gyorsan szárad, precízen kezelhető.

Tamiya Extra Thin – Quick Set – mindenben megegyezik az előzővel, de sokkal gyorsabban szárad. Csak biztos kézzel rendelkezők részére.

AK - Extra Thin cement - nagyjából a Tamiya hasonló ragasztójával megegyező 

 

De azért most beszéljünk egy kicsit mégiscsak a pillanatragasztókról, mert nem tudjuk megkerülni.

 

A pillanatragasztó hadi termék és tök véletlen. Nem fogjátok elhinni; harctéri sérülések azonnali lezárására is használták. Bizonyos formáját.

 

De hogyan működik;

 

Kémiailag a pillanatragasztó egy akrilgyanta, melyben a környező nedvességben levő hidroxidionok polimerizációt idéznek elő. Az úgynevezett anionos polimerizációs folyamat során a cianoakrilát monomerek a víz hatására egymáshoz kötődnek. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotnak, amely a felületekhez tapadva különlegesen erős kötést hoz létre.

Forrás: Wikipédia

 

A lényeg benne, hogy víz hatására egymáshoz kötődnek.

 

A nedvesség mindenütt ott van a levegőben. Szinte minden felületen van egy vékony nedves réteg. Amint a pillanatragasztó találkozik ezzel a réteggel, egyből reakcióba lép és hosszú, nagyon erős kémiai láncot épít a felületekkel, szinte azonnal összeragasztva azokat.

 

Gyorsan köt, nem nagyon van lehetőség igazítani rajta. Összetartja az anyagokat, nem összeolvasztja őket. Adott esetben, erőkifejtés hatására elválaszthatók a műanyag részek.

 

Veszélyes! Legyen otthon Debonder. Vagy valami ami olyasmi. A Debonder oldja a pillanatragasztót, hatástalanítva azt. Illetve a felesleg eltávolítására is használható.

 

Itt is megkülönböztetettünk gél állagú és folyékony és ultra folyékony fajtát. A gél állagúval egy kicsit tovább lehet igazgatni az alkatrészeket, de azért így is gyorsan megköt, illetve akár illesztési hibákat is ki lehet tölteni velük.

A folyékonnyal szerintem már mindenki találkozott, ha valaha vett pillanatragasztót a boltban.

 

Az ultra-folyékony egy csoda. nagyon óvatosan kell vele bánni. A makettezéshe nem is nagyon használatos, inkább az RC modellezők kedvence.

A pillanatragasztókat elsősorban fotómaratások, gyanta alkatrészek ragasztásánál használjuk. Lesz még szó róla.

 

Például - AK MAGNET

 

 

Speciális ragasztók

 

PVA ragasztók

A legelterjedtebb fajta ragasztó a világon. A makettezésnél használhatjuk átlátszó alkatrészek ragasztására, nagyobb dioráma felületek elkészítésére, némely esetben még fotómaratott alkatrészek ragasztására is.

A kötés nem lesz olyan erős, mint a többi ragasztónál, de áttetszőre szárad és száradás után a felületről óvatosan lefejthető.

Több cég is készít ilyesmit, a formulák eltérhetnek.

 

Clear – Klear ragasztók.

Ezek elsősorban átlátszó alkatrészek – kabintető – ragasztásához jók.

A Humbrol ClearFix például egy lakk alapú eszköz, míg a Micro Cristal Klear, vagy a Revell Contacta Clear is inkább a PVA ragasztóhoz hasonlatos.

 

Alapvetően elmondhatjuk, hogy nem egyszerű ez a ragasztósdi sem. Ha elakadtál, akkor kérj nyugodtan segítséget a megadott e-mail címen.

Az egyéb, például kép komponensű, ragasztókat most nem vettük bele a felsorolásba, mert azok nagyon speciális felhasználási területek.

 

A ragasztási módokról lesz majd külön írás. Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat. 

Tarts velünk kérlek, kedveld a Facebook oldalunkat, ahol elsőkként értesülhetsz a legújabb anyagjainkról, tesztjeinkről, kedvezményekről, újdonságokról.